Albumba

By János Vajda

Szép leányok, kedves hölgyek,

Kik egy lelkesítő csókot

Nem adnátok a költőnek,

Mégis egyre ostromoltok

Pár rimelt sorért, emlékül

Fehér könyvetekbe írva.

Minden édes emlék nélkül -

Mire jó e száraz firka?

Mi rimelne össze szebben,

Mint két szívnek dobbanása?

A költő csak énekeljen,

És a mennyet soh’se lássa?

Csak ami a szívbe irva

Szerelemben égő vérrel,

Az a halhatatlan szikra

Még a sírban sem enyész el.

Elmosódik emlékünkben

Minden bölcs irásunk, tettünk;

Csak az óra feledhetlen,

Amelyben - elfeledkeztünk...