Áldott e bánat...

Áldott e bánat, megszépíti lelkem,

Mely únt napoknak holt vizén pihent.

Áldott e bánat, enged énekelnem

S éreznem, mily mély az élet s mi szent!

Áldott vagy Anna! Messze, messze mentél,

Hogy megmutasd, mily mélyen bennem élsz,

Hogy egy hatalmas és bús szerelemnél

Érezzem, hogy az életem egész!

Hogy én is a tavaszi újulások

Fia vagyok, ki síron is kihajt,

Hogy engem is egy végtelen világnak

Mély titka ringat, hol nincs semmi part.