Alföldi művészet

Hol a magyar nap fénye kelt ragyogva

S egész világra tündökölt a vászon:

Nagybánya most nincs. A sok tarka pompa,

Mit ő adott: ma csak művészi álom.

A Tátra száz csodája, drága Erdély

Minden szépsége tőlünk messze tüntek,

De a magyar alföldi végtelenség

Kitárul dúsan szívünknek, szemünknek.

A mindenségnek isteni Művésze

Oly rejtelmesen széppé tette nékünk.

Ez a mi boldog, áldott menedékünk.

Hogy képét méltó módon fölidézze,

A magyar szem mereng a magyar éjben

És várja a hajnalt a magyar égen.