Álom

Álmomban csónakon futottam

És kihajoltam

Tizenhat éves voltam

És csónakom fehér vízen szaladt

láttam egy várost a víz alatt.

És láttam erdőt a levegőben

És láttam kísértetet lepedőben.

S távol a kék és tiszta eget

És csillagokat és fellegeket.

És kinyujtottam a körmöm

Ezer méter hosszúra

És karmoltam a felhőt, úgy-e fura?

De én látni akartam

És egy csillagot lekapartam.

De mögötte az ég kiszakadt és szétfolyt

S belőle genny és aludt vér folyt.

S acsarkodva téptem az eget

És éreztem folyni vért, ragadót és meleget.

Ordítva felébredtem

Hát a mellemet martam,

Kiszakítottam, felkapartam

És folyt a vér -

Több, mint amennyit álom,

Több, mint amennyit élet,

Több, mint amennyit egy kis dal megér.