AMÍG A CSÓKOT MEGTALÁLTAM

Forró és száraz volt az este,

Zengő üvegből volt a teste,

S a törleszkedő, illatos fák

Lágy lombja csupa villamosság.

Ideges, szikrás alkonyatban

Állottam ifjan és riadtan.

És hallgattam, mintha zuhogva

Valami vak malom zokogna.

Égő agyam alatt a mélyben

A szívem zakatolt az éjben.

A vérem titokzatos árja

Hajtotta bennem muzsikára

A vágyakat, forgatva resten.

...Ó, mennyi álom, fény meg isten

Dalolt és lüktetett át rajtam!

És közben száraz lett az ajkam,

Forró és száraz, mint az este,

S a megváltás csókját kereste...

Futottam, félaléltra váltan,

Amíg a csókot megtaláltam,

Az első nyirkos, hűvös ajkat

Az első bús férfi-nyugalmat,

Az első csöndes, árva szennyet,

S könnyes szemem fölött a mennyet.