ÁRTATLAN LÁNY ÉNEKE

By Mihály Vörösmarty

Zengj a bokorban, kis madár,

Zengj hangos éneket.

Vigan csörögj el kis patak,

S hajts rá hüvös szelet.

Én addig itt virágokat

Tüzök hajam közé,

Most nyílnak, íme keblöket

Fris harmat öntözé.

De ah e gyenge fajzatok

Oly gyorsan hervadók.

Atyám azt mondja, egykoron

Majd én is hervadok.

Akkor, leányka, bús leszen

Szegény szived szava;

De most ne búsúlj; mert te vagy

E völgynek asszonya.

Zengj hát tanyádon, kis madár,

Zengj hangos éneket.

Vigan csörögj el gyors patak,

S hajts rá hüvös szelet,

S míg hervadástok nem jön el,

Tavasz szülöttei,

Ti légyetek szög szín hajam

Fodrának díszei.