ASSZONY ÉS TEMETŐ

Valamit szeretnék:

Dalolni víg dalát a nőnek

És víg dalát a temetőnek

Eldalolni.

Magam akarnám

Jó útravalókkal ellátni

S az életbe belekiáltni

A vígságot.

A temetőnek

Tán jussa lesz mihamar hozzám

S a nőről vígan gondolkozván:

Olyan mindegy.

Édes anyámnak

Azt üzenem, szép volt az élet

S érdemes volt harcolni véled,

Asszony-szerelmem.

Derék, szép élet:

Rossz némberé és jó anyáé,

Ők igazak és ők a máé

Mindörökkön.

Hát hadd daloljak

Harsányat és szépet a nőnek

S testvérének: a temetőnek:

Megérdemlik.