ASSZONYOK A PARTON

Állt a parton ezer asszony

Keszkenővel és virággal,

Kik zokogtak, integettek

S én ujjongtam a hajón.

Jött az alkony s ködbe vontan

Állt a parton ezer asszony.

De még láttam a zsebkendőt,

De még hullott a virág.

Jött az éj és úgy sötétlett,

Mint a multunk, mint a bosszú,

Állt a parton ezer asszony

És én sírtam a hajón.

Mert nem láttam már egyet sem,

Sem keszkenőt, sem virágot

S úgy hangzott, mint egy mese:

»Állt a parton ezer asszony.«