AZ ELÁTKOZOTT VITORLA

Riadt madár felhőkben vész el

S ő forog, a kis szél-vitorla.

Öreg tornyon vén szepegéssel

Forog, forog a szél-vitorla.

Keleti szél oldalba vágja,

Sírva fordul, nem menekülhet.

Most délről veri szélnek szárnya,

Visszafordul, nem menekülhet.

Merre mutasson, sohse tudja,

Nem nézhet arra, merre vágyik

Muszáj, bús, rab forgás az útja,

Nem mehet arra, merre vágyik.

Madár volt, egyszer nagyon fázott

S elgubbasztott a templom-tornyon.

Megláncolta a madár-átok

S ott forog most a templom-tornyon.