Az első borotválkozás

By László Szentjóbi Szabó

Csak elkerűlhetetlenűl

Le kelle még is vetetnem,

Borotva szúrós élével,

Ajjakam gyenge szőreit!

Sebess idő hová szaladsz?

Miért gyönyörködöl benne?

Hogy borotvára fogj engem

S illy hirtelen vénné tegyél

Az illendő idő előtt.

E már tudom mindég így lessz

Most feketés szőrt hányok le

S idővel majd ha meg érek

Egész fejem fejérre vál.

De semmi vólna még ez is

Csak vége lenne éltemmel

A borotváltatásoknak.

De ez az emberek kinja

Tovább tart életemnél is

Mert még a sírom szélén is

Tudom hogy meg borotválnak.