Az eltávozás

By Mihály Csokonai Vitéz

Távol vagy tetőled,

Óh életem reménye!

Óh Lilla, főldi angyal,

Távol vagyok tetőled!

Elhagytalak, galambom,

El - s ah! talán örökre;

Miólta oly sok édes

Csókok között utólszor

Búcsút vevék tetőled,

Ím, vissza én se mentem,

Te is hiába vártál.

De bezzeg aki Lillát

Elhagyta - ah, ha látnád, -

Elhagyta ám magát is!

El - s ah, talán örökre.