AZ ELVESZETT ORSZÁG

Arcom, ne kérdjétek,

Miért oly halovány:

Legbátrabb fiaim

Elestek a csatán.

A fennmaradtakat

Vad ínség kergeti:

Nincs kő, hová fejét

Csak egy is teheti.

Hő keblemen, hol ők

Lágyan feküttenek,

Most a kétségbesés

Kigyói fürdenek.

És látni nincs remény

Többé jó napomat:

Boszút ki állana,

Nem szülhetek fiat!