AZ EMLÉNYHEZ.

Kisded emlény, kék virág,

Fölneveltelek,

Hogy szerelmi gyászjelűl

Néki küldjelek.

Keble bokrétáihoz

Tűz a lyányka majd,

És ha hervadozni lát,

Búsan felsohajt:

«Értelek, te szép virág,

Sír lakóihoz

A ki téged küld nekem,

Búban hervadoz.

Ah hogy éltem s élete

Gyász és szenvedés!

Ah hogy bírni őt nekem

Tiltja végezés!»