Az erdőben

Az erdőben odahaza

Kisgyerek koromban,

Hajadonfővel mezítláb...

Milyen boldog voltam!

Pedig akkor a szivemben

Csak egy miljom vágy volt,

Egy nap mind beteljesült, mind!

Semmisem hibázott.

Jött a babkár és anyámat

Kihúztam a házból:

Bicskát, aranyrézsarkantyút

Venni a babkártól.

Egy perc, és már elveszítve

Minden a bozótban,

Tarka szárnyú szitakötő

Után iramodtam.

S ha a fényes szitakötőt

Éppen el nem értem,

Száz pillét fogtam helyette

Kis kopolya-szélen.

Akkor, akkor... az erdőben

Milyen boldog voltam,

Boldog... hej még akkor én azt

Nem hittem, gondoltam:

Hogy egykor miljom helyett csak

Egy vágy lesz szivemben

Égetőbb, mindent igérő,

S teljesülhetetlen...

Hogy akadok életemben

Olyan pillangóra,

Aki után szaladnom is

- Szemtelenség volna!...