[Az Eszme drága lobogóját...]

Az Eszme drága lobogóját

kezükbe kapták a gazok

Sárral és vérrel mártogatták

s rongy pénzzé tépték szét azok

Egy ország dőlt amerre mentek,

Istenből halt ki egy remény

Romjain romos életemmel

könybetikkadtan állok én.

Jaj engem is bekentek sárral

hogy fajtám undorodva lát

S viselem mint zsidók viselték

a sárgafoltos csúf ruhát.

Barátaim elhagytak engem

egy árva hívem nem maradt

Nincs senki nálam üldözöttebb

magyar a magyar ég alatt