AZ IGAZSÁG ÉS HAMISSÁG.

Elindul az Igazság,

Vele megy a Hamisság,

Édes testvér mindkettő,

Miért, tudj’ a teremtő.

Anyjok varrt két tarisznyát,

Sütött nekik pogácsát,

Mindeniknek huszat szánt,

S betarisznyált egyaránt.

Ehetnék a Hamisság

«Hallod-e te Igazság,

A tiedből ennénk tán,

Az enyémből azután?»

««Jó lesz, jó lesz, együnk hát!»»

Megkezdik a pogácsát,

S míg benne tart, egy hétig,

Morzsolgatják mindétig.

Ehetnék az Igazság:

««Hallod-e te Hamisság,

Amint mondád, rendre jár,

A tiedből együnk már?»»

Egész nap híjába kér,

Nem ad neki a testvér;

«Mégis adok jó áron,

Ha a füled’ levágom.»

Le is vágja a fülét,

Másnap ismét a kezét,

Azután meg a lábát,

S úgy ád egy-egy pogácsát.

Végre szemét szúrja ki,

Vakon, bénán vezeti

Az Igazság ráállott -

Így járják a világot.