AZ ISTENNEK VISELŐSE

Ez a pompázás (Tél se fagyasztja)

Nem rövid Nyárnak hirtelen fattya,

Nem belehalás sáros Őszbe:

Halálig csak az tud pompázni

S virít, virít,

Ki az Istennek viselőse.

Ez a kongatás (még nincsen vége)

Véres és üszkös gyönyörüsége

Dacomnak, mely még néha lobban

S fülemnek, mely tűzharangot hall:

Bim-bum, bim-bum,

Rángassuk hát: ki tudja jobban?

S e harsány élet (nagy volt az ára)

Nem juthat pulyák híg kacajára,

Ha tán hajrája nem is érdem,

Ha tán csak örömtelen gleccser,

Hajrá, hajrá,

Díszben, zajban, üszökben, vérben.