Az Iza partján

By Gyula Juhász

Az Iza partján

Kószáltam sokat,

Idézgettem nagy,

Régi álmokat.

A legnagyobb, kit

Magyar rög adott,

Kinek a legszebb

Dallam adatott,

Arany járt árván

E tájon szegény,

Bús magyar sorsa

Zord kikeletén.

S ahogy méláztam

Nyomát kutatón,

Ímé fölbukkant

Egy vízimalom.

Vízimalomról

Ő is énekelt

A tölgyek alatt,

Mikor este lett...

Suhan az idő,

Vár ránk egy halom,

Forog-e még Iza partján

A vízimalom?