AZ ŐSZRŐL

Eltűnt a Nyárnak hévséges színe előlünk,

Jól tévő jelei kár, hogy enyészni tudók.

Őszre kerűlünk már, mely csak változni szokott bár,

Mégis hasznos üdő, mert hoza jókat elő.

A szőllő tőkék meg lévén rakva fejekkel,

A vagyonost hozzák nem kis örömbe kivált.

Végre a szőllő lév hordókba töltetik, és itt

Tisztán megforrván, bor nevezetre kerűl.

Mindeneket most már télre készítve behordnak

Egy bizonyos helyre, s eddig az őszi idő.