AZ UTCA ÉNEKE

A szalonoké parfümös rege,

Szilaj és új az utca éneke.

A régi dal: mithosz és diadal,

Véres és bús ének a fiatal.

A szalonokban a könny is hamis,

Az utcán hű az őrült kacaj is.

Amit felbecsül szentre a szalon,

Az az utcán rongy kóta, kusza lom.

Csinált sírások, ravasz kacajok,

Az utca bátran derül és sajog.

A szalon-ének beteg kedv-vidék,

Az utca bátran löki ki szivét.

Ott siratják a mult isteneket,

Itt nekik már rég beesteledett.

Ott tanult, pompás, fölséges karok,

Itt együgyű, de viharos dalok.

Holnap tán égi dal lesz a rege,

De föld-robaj az utca éneke.