Azért szeretlek Anna...

By Gyula Juhász

Azért szeretlek Anna, mert nagy emlék,

A tünde múlt örök hárfája vagy,

Mert fölzokog egy szép, bús végtelenség,

Ha visszazendül távozó szavad.

Azért szeretlek Anna, mert veled kerestem

A májuséj kárpitján csillagot,

Mely őszök őszén és dermedt telekben

Fiatal lánggal ott tovább ragyog.

És tündököl egy messzi szerelemre,

Mely győztesen zeng sors és sír felett

S elmúlt kezek búcsúzásán merengve

A szűz magasban fénye megremeg!