Azon az éjjel

By Dezső Kosztolányi

Azon az éjjel

az órák összevissza vertek.

Azon az éjjel

holdfényben úsztak mind a kertek.

Azon az éjjel

kocsik robogtak a kapunk alatt.

Azon az éjjel

könnyben vergődtek a fülledt szavak.

Azon az éjjel

égett szobánkba gyertya, lámpa.

Azon az éjjel

féltünk a borzasztó homályba.

Azon az éjjel

arcunk ijedt volt, halavány.

Azon az éjjel

halt meg szegény, ősz nagyapám.

Azon a reggel

csupa rokon jött, sirató nép.

Azon a reggel

sürögtek az öreg mosónék.

Azon a reggel

kendővel kötötték fel gyönge állát.

Azon a reggel

lassan vezettek a földúlt szobán át.

Azon a reggel

rozsdás pénzt tettek kék szemére.

Azon a reggel

riadtan bámultam feléje.

Azon a reggel

csak hallgatott makacs ajakkal.

Azon a reggel

olyan volt, mint egy néma angyal.