Bakhánslárma

Lelkemben bakhánslárma tombol

és mint bakháns-asszonyok

lihegnek szenvedélyeim

hova?

tova!

elől a tigrisbőrös Isten

öntözi vérpiros borát,

megereszti a zabolát,

hova?

tova!

lobogó hajjal száll utána

röpködve mint a cinege

az éji nők vad serege,

hova?

tova!

kereplő kerepel a dombon,

szélben hajlong a borfüzér,

pihenni nem hagy a vezér,

hova?

tova!

megszólal a hétcsövü nád

gyötrelmes, kéjes szerenád:

jaj! sujt a thyrsus, hajt az ostor,

hova?

tova!

Az út végén vár egy kolostor.