BÁNAT [1]

Futtam, mint a szarvasok,

lágy bánat a szememben.

Famardosó farkasok

űznek vala szivemben.

Aggancsom rég elhagyám,

törötten ing az ágon.

Szarvas voltam hajdanán,

farkas leszek, azt bánom.

Farkas leszek, takaros.

Varázs-üttön megállok,

ordas társam mind habos;

mosolyogni próbálok.

S ünőszóra fülelek.

Hunyom szemem álomra,

setét eperlevelek

hullanak a vállamra.