BE SZÉP AZ ÉG...

By Árpád Tóth

Be szép az ég bíborló baldachinja,

S be jó alant heverni szemlehunyva,

A csend szól, mintha hegedühang hullna,

Hegedül a csend, hűs arany a húrja,

Hallgatja a szív, elalszik a búja,

Álmodik a szív, s az álmot nem unja.

Mindent megun a szív, szerelmet is,

Pénzt is, kacajt is, hűvös kertet is,

A bú bakján ül, mint egy bús kocsis,

És hova hajtson, nem tudja, a hűs

Estén, és elbóbiskol néha s kis

Álmok ringatják...