BESZÉL A TEJ

Csöpp, gyenge, csetlő-botló reggel.

Guggolok lim-lomok között.

Lágyan elülünk, komoly szemmel.

Ájtatosak a teli köcsögök.

Alszom s a világ szelíd máza

alélva sárgul szívemen.

Várok a Dolgos Óriásra.

S vár sonka, kolbász, kamra hűsiben.

Vár föld és gyár - óh éhes, jösszte!...

(A tömött tejszín megremeg,

álmában érinti csöpögve

a bajusztörlő, tuskódad kezet.)