Betlehemi üzenet a vakoknak

Testvéreim, egy látó küldi néktek

Üdvözletül ma könnyes szavait,

Ki mindig fájón és szédülve nézett

Egy szép pokolt, mely földnek hivatik.

Ő onnan jött, hol a magas mennyeknek

Szférája zeng és csillaga ragyog,

Szemében még e fény árnyéka reszket,

Az édené, mit sírón elhagyott.

Mint nagy elődje, Milton, aki vak volt,

Ő is szeretne látni víg eget,

Túl minden földi harcon és kudarcon

Felé örök világok intenek.

Testvéreim, itt mind vak, aki balgán

Tűnő örömben üdvöket kutat,

Ki istent vár a múló gyönyör arcán:

Mind vak szegény, ki nem talál utat.

És nem vak az és ő meg fogja látni

Istent magát mind, kinek lelke fény,

Minden világi pompák csillogási

Kialszanak, ha Isten fénye kél.

Szeressetek: ezt mondja az Apostol

S ennél különbet nem mond senkise.

A betlehemi békés csillagokból

Üzeni ezt ma a Szivek Szive!