Bilincs ez a bánat

Az nem igaz, hogy nem birod el,

csak sírni szeretsz:

bilincs ez a bánat,

aranyperec,

eltörni szánod:

ily kincset balga, ki eldobál,

habár

baltüzü fény ez a matt opál.

Ó, édes, édes

szomoruság!

Ó, illatos ostor!

Rozmaring-ág!

Uram, ójj meg a rossztól,

hogy ne szeressem azt, ami fáj!

Égi Király!

Öljem meg a kígyót, szent Mihály!

Nézd, lelkem, a menny hogyan ragyog:

A csillagok

aranyos morzsája hinti.

(Hát sohase tudhatok

szabadon ragyogni, mint ti?

Futkosni, mint a kis nyuszikák?

Örülni, mint a virág?

Sírni, mint ősszel a fák?)