Bocsáss meg!

Jó Testvérem e rossz világon:

Bölcsebb, derültebb, hívőbb „én”-em,

Bocsásd meg a szomorúságom,

Lázongásom, hitetlenségem.

Nézd el vak fogcsikorgatásom,

Itten, a „külső sötétségben”.

Fogadj el úgy, ahogy vagyok:

Kihűlt, kietlen égitestet,

Mely mégis iker-csillagod.

S nézi végetlen éjszakákon:

Messze a másik hogy ragyog.