BORHŰTŐKRE

E poharat míg vígan ürítjük együtt, ím elfoly az élet;

Hadd folyjon, sok ezer társnak utána megyünk.

A rövid életben mit használ lenni komornak?

Oh öröm el ne maradj s te ne légy velem, életölő gond!

Kérded: az ész mi lehet? nézzed munkáit: öröklők.

Kérkedik a hiuság botorúl, míg hallgat az érdem.

Nem harc s ellenség, fajulás dönt nemzetet és hont.

Áld és sujt a szerencse vakúl; de nem árt az erősnek.

Múltra, jövőre tekints s mely még tied, élj az idővel.

Messze ne nézz üdvöt, szivedbe van oltva, csak ápold.

A harag ártó tűz, megemészti a házat urastúl.

Férfi erény jó - és balsorsban az állhatatosság.

Tégy és tűrj: e kettő fog célodhoz emelni.

Ébren légy, magyar: őrt ki fog állni, ha nem te, hazádért?

Napba tekint s nap iránt intézi a sas fia röptét.

Nagy kincs a tudomány s nem fér rabló keze hozzá.

A bús emlékezet szárnyas nyíl, melyet az elmúlt

Boldog idők szaladó Pártusként visszalövelnek.