Boszorkányos este

Ma a halállal szembeültem.

Ma nem merek elmenni hozzád,

holt kertbe bolygok kimerülten.

Ruhám csupa vér s éji harmat.

Ha megcsókolna most maró szám,

fekete seb verné ki ajkad.

Ma nagy vagyok a fájdalomtul,

ma sírtam éjjeli tivornyán.

Csókéhes ajkam jajra torzul.

Hadd fussak, átkozott kísértet.

Boszorkányok közt nyögve, sírva,

seprűlovon vágok az éjnek.

Ma este megbotlok az útban,

s a hűvös, vékony, őszi holdfény

szétázott kalapomra csurran.