BÚCSÚ

By Endre Ady

Emlékednek végső foszlányát,

Ledöntött bálvány, eldobom,

Egy sóhaj és Isten hozzátok

Szerelmes, lázas, balga álmok,

Lelkem továbbszáll szabadon.

A szerelem szép világától

Megtörve, fájón búcsuzom.

Elrablá tőlem ifjuságom,

De elhagyott tündér-világom

Búcsuzva meg nem átkozom.

Búcsuzom. - A szerelem lángja

Addig tart, míg az ifjuság.

Sírján a meghalt ifjuságnak

Letörtem egy édes leánynak

Meghalt szerelmünk ciprusát.

E cipruság utolsó dalom,

Elzengem ezt is még neked,

Benne sír lelkem régi álma

S drágán megváltott szabadsága

Bezárult édenkert felett.

Lelkem szabad. Fakó világban

Repülhet, szállhat szabadon.

Nem kötik már a régi vágyak,

Romjain egy letűnt világnak

Elzengtem utolsó dalom.

Lelkem szabad. Feloldva minden,

Mi szárnyait leszegezé.

Repülhet már a magas égig

Vagy egy kopár temetőn végig -

Most ásott, néma sír felé...

Emlékednek végső foszlányát,

Ledöntött bálvány, eldobom,

Egy sóhaj... óh, bár véle szállna

Egy üres élet végső lángja,

Míg elcseng utolsó dalom!...