Búcsú Robin pajtástól

A mesejáték véget ért örökre.

Nem zeng az erdő, elfogyott a hold,

Az ifjúságom elveszett a ködbe,

Ez a pacsirta már, mely most dalolt.

Elmégy te is, Robin pajtás az éjben,

Isten veled, kis, kedves, víg kobold.

Talán még rád találok a regékben

S meg is siratlak, én vén, bús bolond.

Oly szép is volt ez a nyáréji álom.

De Hermiát ébredve nem találom,

Hozzám bűvölni nem bírtad te sem.

Isten veled, Puck, pirkad már a hajnal,

Menj mustármaggal, dallal és kacajjal,

Az álomfüggönyt már leengedem.