Budaőrs, erdő, 1930

Itt folyhatott az ütközet,

A nagy harc kis, külön csatája:

Egymásra fogta fegyverét

A Fátum magyar katonája.

Királyok és hadak felett

Nyargalt az őszi ciklon árja...

Erdőn az üres fedezék

Tátong: testvérharc barrikádja.

Néha futó vad veszi útját

Erre, s akkor rejti magánya...

De vérnyom itt már nem sötétlik,

Kilenc ősz lombja pergett rája.

S vihar jön újra: őszi ciklon

Derült vasárnap-délutánra,

De ez nem oly ítéletes,

Mert ezt csak az Isten csinálja.

Vihar jön újra, őszi ciklon,

Égen komorlik baljós árnya, -

Tört ágak zápora csapódik

Kirándulók lábanyomába.

S megbújnak rengő föld alatt,

Megváltó napsugárra várva,

Királyok és idők felett:

A költő meg a kisleánya.