Budapesten

Csakhogy itt vagyok megint

E nagy város zsivajában!

Mert hol álmos béke int,

Ott nem élet, poshadás van.

Küzdeni a holnapér’,

Megizzadni minden órát,

Akiben még forr a vér:

Nincsen annak szebb valóság.

Ott a költő otthona,

Hol a szellem küzd, csak ott van;

És nem ahol, mint boa,

Lustálkodik jóllakottan.

Küzdjön elme és a sziv.

Forrjon a világ, a lélek.

Ahol minden harczra hív,

Csak ott látom, mi az élet.

Többé már nem hagylak el,

Küzdelem dicső világa!

Míg azt mondom: harczra fel!

Míg hevűlök tettre vágyva.

Az életharcz, munkaláz

Megizzaszt, de edz is egyben.

Nincs megnyugvás, se varázs

Egyedül a küzdelemben.