BÜDESKUTI VITÉZ HAZÁNKFIÁNAK EMLÉKEZETE, 1799

Téged, oh harcnak fia! kit hazádért

Halni mond a Hír idegen mezőben;

A dücsőségnek megoszolni félő

Szárnyai visznek.

Ébredett szíved vala háborúkor,

Mint az Északszél; de szelíd üdőkben

A Zefir, nyárnak közepette csendesb

Nem lehet annál.

Puszta halmodról ne törődj, barátod

Lantja megtisztel, mivel érdemes vagy!

Illyetén márványt nem akárki nyerhet

Tőle; örülhetsz.