CHLORINDA

Gyenge Chlorinda

Hüs kikeletben,

Egy szép ligetben

Fel s alá jár.

Siess Dorindo,

Szivét epesztve,

Kezét terjesztve

Csak reád vár.

Megjött Dorindo:

Egy kiss bokorban

Hajnali korban

Leültek már.

Nyugszik Dorindo,

Igen sietett,

Sokat igetett,

Hallgat a pár.

Kezdi Chlorinda:

Pásztor, hol jártál?

Kivel tréfáltál?

Engem el-hadsz!

Hamis Dorindo!

Mintha nem tudnám,

És tapasztalnám,

Mással mulatsz.

Ne hidd Chlorinda,

Mezei nymphám,

Édes báránykám,

Mert ez a sziv

- Esküszem Pánra,

A nagy istenre,

Égre, tengerre -

Te hozzád hiv!

Lator Dorindo,

Ott a fenyősben,

Vagy a füzesben,

- Nem tudod már? -

Idegen társsal

Eperjet szedtél

Vigan nevettél,

Csak tagadd bár!

Nem ugy Chlorinda:

Kivel sétáltam,

A kit imádtam,

Nem földi kép;

Hanem istenség,

Nagyobb náladnál,

Szentebb náladnál,

De nem olly szép!

A szüz Dianna

Vadat kergetvén,

Sokat megejtvén

Egy kanhoz lőtt;

Aztot nyomozván

Az erdőt járta,

Fel nem találta,

Én hozzám jött.

Ha ugy van, pásztor,

Igen követlek,

Megint szeretlek,

Mint hű nymphád;

Keljünk Dorindo;

A nyájt elhagytam,

Sokat mulattam,

Isten hozzád!