CSÓK A KARODRA

By Zoltán Somlyó

A karcsú villanyláng alatt

egy keskeny havas út szalad:

fehér karod - fejemhez.

A melleid s ajkad között

e híd vágyakkal öntözött

s lehet, még sírhelyem lesz.

Áldott e keskeny havas út,

mely szikrázva s kígyózva fut

szivedtől a szivemhez!

Ne mozdulj! Most lép rajta át

egy csók s ha megmozdítanád:

közöttünk sírverem lesz.