Csak béke béke

Új még a sir, szent halma még kopár,

Halottjának még vérzik kebele,

Ki a szabadság kétségbeesett

Végső küzdésében elvéreze.

Hős szelleme még el sem nyugodott,

Szárnycsattogása most is hallik ott,

S ti alkudoztok már a békeért

Odaadva minden elvet és szent vért.

Nem féltek-é, nem féltek-é pulyák,

Hogy a halottak átkot mondanak,

S melyet kikoldulátok, béketek

Elváltozik halál nyugalmának?

Küzdés az élet, nyugvás a halál;

Ha nyári égen fergeteg is áll,

Mit féltek! Igy virul fel a vidék,

S ha itt-ott fujt is, nem nagy veszteség.

Ti tömjénnel vivjátok az eget,

Mit döngetéssel vívott a titán;

Ti fényleni kivántok s égni nem,

Mit a rothadt fa tud maga csupán.

Örüljetek csak békéteknek hát

Mint féreg, ha oroszlánt vérben lát.

Tenyésszetek. Én küzdve bukhatom,

De a sorssal sohasem alkuszom.