Családi fészek

Magány, ridegség bús avarja,

Kerüld a boldogot, mig él.

Avagy, ha nem lehet, sirassa

El bánatát szüleinél,

Ifjú, kinek van apja, anyja:

Őrült vágy lelked’ ne ragadja

Ki az idegenek közé!...

Az a világ a közönyé.

Áldott a kis családi fészek,

Hol anya gondja melegít,

Hová bünbánva visszatérhet

A tékozló fiú megint.

Hol a viharcsapkodta lélek

S a szilaj, átkos szenvedélyek

Egy hű sziven megnyugszanak...

Családi fészek, áldalak!...