CSALAVÁRI

Élemedett ember lévén Csalavári, s akarván

Őszbe borúlt üdejét csendes békével elélni,

Egy nemes ifjúnak feleségűl adta leányát,

S pénzes ládáját: de szegényt a csalfa reménység

Egynéhány nap alatt megjátszodtatta; reája

Úntak az új párok: távoztak tőle; ha néha

Véletlen szemközt jött, rá sem néztek. Azonban

Szívében meg nem csökkent; elnyelte keserve

Méltatlanságát. Végtére segédet az észtől

Kapván, mit gondolt, s mi legyen szándéka, kimondja

Régi barátjának, s egyszersmind kéri, hogy adjon

Egy jó zacskó pénzt két-három napra: barátja

Ím! amennyit akarsz, végy, monda; vesz, és haza mégyen.

Nem sok üdő telvén, hallá, hogy Vője szobája

Mellett jár és kél; az Öreg köhög, és hamar ötven,

Hatvan, száz ezeret számlál fennszóval, elöntvén

A kerek asztalkán az aranypénzt. Vője legottan

A szép hangra belép, s oh! mint örvendezek, úgymond,

Édesatyám!... az Öreg, büszkén mosolyodva ravaszdi

Vője szavát elfogta. Ma vettem vissza, s kamatra

Egy más embernek kiadom, mond, pénzemet ismét.

Ezt hallván kiszalad, s Hölgyének mondja: be! kábák

Voltunk, kik hittük, hogy apádnak mindene nálunk

Van! Sokkal több pénze vagyon még hátra. Valóban?

Kérdezi nagy szaporán, a hetyke menyecske, s röpűle

Tüstént atyjához: nyájas szemet, édes enyelgést,

Mézajakat, s mit nem? visz elejbe, s lebukva köszönti.

Furcsa ravaszságát a vén Csalavári hasonló

Módon vette. Igen jókor jősz, monda, leányom.

Pénzem iránt ím most akarok végezni utolszor,

S a még hátramaradt sommát rád hagyni. Szerencsés

A te leányod, atyám! de miért titkoltad el eddig

A dolgot tőlem? ki szerettelek, és ki szeretni

Foglak hálaadó szívből mindenha. Leányom!

Nem kell egyszeriben mindent kijelenteni másnak.

Mostanság menj, és híjj Biztost, aki felírja

Édesatyádnak ezen szándékát, s aki tanúja

Légyen végakaratjának. Szólíttatik, eljő

A Biztos, s az Öreg tesz testámentomot. Ettől

Fogva szegényt kezdték tisztelni, s böcsűlni: azonban

Egy kis üdő múlván Csalavári halálra betegszik,

És pompás temetést nyer. Testámentoma végre

Feltöretik; de mi volt abban, nem tudhatom; amint

Látták a házastársak, kipirúla pofájok.