Csendes egyedüllét
By Jenő Dsida
Szép csillagos éj van,
A nyüzsgő világra
Nyugodalom szállott –
– Lehajtom fejemet
S halkan dudolgatok
Egy bús szerenádot...
Kiséri a szellő
Csendes muzsikával...
Kibékülök lassan
Az egész világgal,
Kibékülök lassan
Háborgó szívemnek
Tompa sóhajával,
Kibékülök lassan
Minden zokogással
Minden nevetéssel.
– A szomorú múltat
A rejtélyes jövőt
Elfedi az éjjel;
Minden háborúra
Ráborul az áldott
Simogató béke...
Olyan jó is volna
Ha sohasem kéne
Harci dalt dalolni, –
Mindig szerenádot!...