Csillagfény, csillag nélkül

Fényt látok, csillag fényét, amint rezdül

Szédítő messzeségeken keresztül.

És elmondom, hogy be szépen ragyog

Ott fenn - s e tudatban nyugodt vagyok.

Pedig, mire a fény hozzámig ér:

Csillag - úgy lehet - nincs a fény helyén.

A fény, míg jött a világürön át,

Elfedezett egy nagy tragédiát.

S a kisugárzás, mit szemeim látnak:

Haldokló lángja egy halott világnak.

Látjátok, amit a költő mutat:

Sokszor e fény is halott hangulat.

Lángot jelentett, friss, patakzó vért,

S kihűlt, megaludt, míg hozzátok ért.

Lelkek világürjét hidalta át, -

S míg áthidalta, elveszté - magát.

Lelkek szálait csokorba kötötte,

S elveszett a szív a kéznek mögötte.

Más hangulat van a régi helyén,

Vagy - semmi sincs már a költő egén.

A régi hangulat halott, halott,

De nektek él még, nektek még ragyog.