Csodálatos napok...

By Gyula Juhász

Csodálatos napok! Magára lelt a lelkünk,

Mely meddő és beteg békében veszni tért,

Ó első, legnagyobb és tiszta győzedelmünk,

Meglelte a magyar szavát, szívét, hitét!

Rákóczi-induló! Ott zeng ma lelkeinkben,

Mint föltámadt erő, mint újult diadal

S békülten néz reánk az égből a nagy Isten:

Ez áldott nép enyém, e hű, e szép, magyar!

Ó hol van már a bús, fásult és léha szellem,

A fanyar Budapest, a már-már idegen?

Az ország szíve ma a világ szíve, melyben

Ott dobban a dicső Világtörténelem!

Fenséges nagy napok! Új csillagok születnek

S a régi csillagok új lánggal fénylenek.

Vonuljatok dalos, harcos, népregimentek,

Új törvényt vés Klió és új történetet!

Ma forróbb lett a csók és fénylőbb a tekintet,

Ma zengőbb az ige és a világon át

Egy igazabb Jövő érctrombitái zengnek

S e Jövő őrei ti vagytok, Katonák!

Dicső nehéz napok! Virasszunk és vigyázzunk!

Legyen mindenki egy és föl a sziveket!

Egész világ reánk, sorsdöntő népre, bámul

S Hadúr figyel reánk a csillagok felett.