CSÖND...

Jó otthon ülni a szürke sarokban,

mikor esőtül nedves a vidék.

Elmélyedni a nyomtatott sorokban,

hogy szomjuhozó lelked is igyék.

Elveszni testben, csak lélekben élni,

míg eső csapja ablaküveged.

Elfelejteni mindent - nem remélni...

Hogy csak az édes csönd legyen veled...