CSUKOTT SZEMŰ CSÓKOK

Hogy csókosat egyszerre álmodunk,

Csak ennyit tudok róla.

Istenem, az-e, akit gondolok?

Mindig megérzem,

Mikor lecsúszik a takarója.

Mi már talán sohse találkozunk,

Bús vándorok, mi ketten.

De ott vagyok, mindig, mikor kiván

És ő is eljött,

Akármilyen idegent szerettem.

Lehet, hogy dús, fekete a haja,

Ilyen hajat kivánok.

S óh, jaj, az ő dús, fekete haját

Hányszor hozták el

Arcomra kócos, szőke leányok.

Még egyszer fogom más csókjainál

Szemeimet lezárni:

Majd ha ő is így csókol valakit,

Csukott szemekkel,

Mert engem nem bírt már tovább várni.