CV. LÁLA, LALA, DALILA...

Lála, lala, Dalila!

Te vagy Pannus szívem,

Habár volnék Sámsom is,

Nincsen erőm, hivem:

Ha akarod, lángozom,

Rajtad áll hévségem,

Ha nem, - fázom; huss huss,

Pannus én szerelmem.

Oh Jehova! már hova

Menjek illy kétségben?

Két ut vagyon előttem

Igyekezetemben:

Balra szegény, ha megyek,

Ki lép ösvényemben:

Jobbra pedig nem lehet

Ezer irigyemben.

Dinom dánom, azért is

Desperátus vagyok;

Dura, dura, erára,

Bár gyötrelmim nagyok,

Tala, lalla, falalla,

Mese ez másoknak,

Szemrehányják és bánják,

Kurvanyja azoknak!

Pannus, Pannus, -nus, -nus, -nus,

Mi közi ezekhez?

Fügét mutat, mi köze

Az hamis szivekhez?

Kinek módja, zavaros

Vizekben halásznyi,

Tetszett szivet fog az ki,

Mivel tud horgásznyi.