CXXII. SZÜNTELEN BÁNKÓDNOM...

Szüntelen bánkódnom,

Érted fohászkodnom, R.

Szomorú szívemet,

Igaz hivségemet,

Elbúsúlt elmémet,

Mulandó éltemet

Mi haszna kínoznom?

Panaszló óráim

És szempillantásim, R.

Kivánt örömimben,

Majd mintegy kedvemben,

Mért vagytok eszemben,

Emlékezetimben

Elmúlt víg napjaim?

Látom, hogy eszemben,

Midőn jár elmémben R.

Itt szomorúságom

Ott szíves vígságom,

Régi barátságom

Mostanyi rabságom

Mikép fáj a szivem.

Édes szép termeted,

Angyali szépséged R.

Kínozza lelkemet,

Epeszti szívemet,

Rontja víg kedvemet,

Víg természetemet,

Tőled távul lévén.

Nem vigasztaltatom

Inkább kínoztatom R.

Szomorúságomtúl,

Régi vígságomtúl;

Nagy szeretetemtűl

Vidám szerelmemtűl

Éltemet fogyasztom,

Igy tehát mit tegyek,

Búmban hová legyek? R.

Kínozzam lelkemet,

Sértsem én szívemet,

Fogyaszszam éltemet

Igaz hívségemet?

Inkább árván élek.