CXXXI. ZSOLTÁR

By Albert Szenci Molnár

Uram, nem űz nagyra szívem,

Szemem nem hányom magassan,

Nem léledzem olly dolgokban,

Kik föllyülhaladnak engem.

Ha ki nem vertem szívemből

Mindennemő kevélységet,

Mint midőn az kisgyermeket

Elfogják anyja tejétől:

Hogyha ollyanná nem löttem,

Mint az együgyő kisgyermek,

Kit az csecs mellől elvesznek,

Bár ne kegyelmezz meg nékem.

Izráel, az Úr Istenben

Vessed minden reménséged,

Megtartódnak őtet higgyed,

Mostan és minden időben.