DÓZSA GYÖRGY LAKOMÁJÁN

Sebő pajtás, mit szól a gyomrod?

Pajtás, ebeké a vérünk:

Fejünk fölött varjak kárognak.

Pajtás, meghalt a vezérünk.

Különb volt, mint nyolcvan apátúr,

Szentebb úr nem vala itten,

Úgy trónolt ott, a tüzes trónon,

Mint az egekben az Isten.

Tréfás gyilkosok csiklandozták

S meghalt komoly, büszke fővel.

Háta mögött egy püspök állott

Szentelt vízzel és füstölővel.

Sebő pajtás, jóllaktunk egyszer,

Holt ember varjaknak étkük.

Pajtás, mi voltunk a rossz varjak.

Mi éhesen széjjeltéptük.

Gyomrunkban az élet s az átok,

Hajh, gyomor, haj, kutya bendő,

Ti vagytok Magyarország sírja

S ti lesztek majd a jövendő.

Lesz bőjtje a nagy lakomának,

Lesz új vezér és új Dózsa,

Sebő pajtás, ne köpködj: megvált

Bennünket a Dózsa trónja.